A vak hit nem elég…

…azoknak, akik nem szénbányában dolgoznak. Sok keresztény – különösen egy bizonyos kor felett – szeretné békében élni a keresztény életét. Elutasítják a „polemizálókat”, akiket álláspontjuktól függetlenül szélsőségesnek tartanak. Könnyen meggyőzik magukat arról, hogy a bemutatott szentmisék többsége normális, és a legjobb út az, ha alkalmazkodnak az új szokásokhoz, miközben figyelmen kívül hagyják a csodabogarakat és azokat, akik magyarázatot követelnek. Mivel úgy tűnik, a püspökök semmit és senkit nem akarnak kirekeszteni (legalábbis nem a tőlük balra állókat), miért kellene nekik, a derék világi híveknek azzal bajlódniuk, hogy gondosan megvizsgálják, kinek van igaza és ki téved? A legjobb megközelítés tehát az egyetemes tolerancia gyakorlása lenne – egyszóval a szeretet, anélkül, hogy a dogmákon kekeckednének. Egyszerű, kérdések nélküli hit – ez az a menedék, ahol manapság igen sok jó keresztény megtelepszik. Ez egy egyszerű, naiv és meg nem vizsgált hit; olyan, amit az ember a szüleitől …